Érdemes tudni...


A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) a honlapján közzétett tájékoztatóban ismerteti: ha a magánszemély ingóságait nem gazdasági tevékenység keretében értékesíti, akkor ebből származó jövedelmét az ingó átruházásból származó szabályok szerint kell megállapítania, és megfizetnie a 16%-os mértékű személyi jövedelemadót (szja).
Nem kell ugyanakkor megfizetni az adóévben 200 000 forintot meg nem haladó ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem után az adót. Ha az ebből származó bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 000 forintot, nem keletkezik adóköteles jövedelem és szjafizetési kötelezettség. Számla, nyugtaadási és áfafizetési kötelezettség sem terheli.

Ha a magánszemély az ingóságait nem egyéni vállalkozóként ugyan, de gazdasági tevékenység keretében értékesíti, akkor az ingó átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, 16 százalékos mértékű szjat és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetnie kell. Nem alkalmazhatja a 200 ezer forintos szabályt, ugyanakkor, ha az ingó értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. A gazdasági tevékenység áfa alanyiságot eredményez, így a magánszemélynek adószámmal kell rendelkeznie, számla, nyugta kibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfa fizetési, bevallási kötelezettsége van.

Ha egyéni vállalkozó végez ingó értékesítési tevékenységet, akkor az ebből származó jövedelmét nem az ingó vagyontárgy átruházásának szabályai alapján kell kiszámítania, hanem az általa egyéni vállalkozóként választott adózási módra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítania, és ennek megfelelően kell teljesítenie az adókötelezettségeket. Az egyéni vállalkozó áfaadóalanynak minősül és a tevékenysége keretében végzett ingó értékesítéshez kapcsolódóan számla, nyugta kibocsátási kötelezettség terheli, és amennyiben nem választott alanyi adómentességet, akkor áfa fizetési, bevallási kötelezettsége van.

A tájékoztatóból kiderül: ha például a magánszemély szükségleteinek kielégítése céljából ruhákat vásárol, majd a megunt, kinőtt ruhákat interneten keresztül értékesíti, akkor ez nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, mert az ingóságok beszerzése nem továbbértékesítési, haszonszerzési céllal történt.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy magánszemély a régi, feleslegessé vált könyveit értékesíti, vagy ha egy kismama a gyermekei feleslegessé vált, kinőtt ruháit adja el

Abban az esetben azonban, ha egy magánszemély kifejezetten abból a célból vásárol , készít gyermekruhákat, hogy azokat utóbb rendszeresen – például az interneten közzétett hirdetések révén – értékesítse, akkor az így megszerzett jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő.

Amennyiben egy kismama értékesíti az interneten a gyermeke kinőtt ruháit, megunt játékait és az ebből, valamint az adóév során más ingó vagyontárgy értékesítéséből származó összes bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. Nem kell jövedelmet megállapítani a bevételből akkor sem, ha a magánszemély gazdasági tevékenység keretében értékesít ruhákat, egyéb ingóságokat, és az így megszerzett bevétele nem haladja meg éves szinten a 600 ezer forintot.

Másképp kell kezelni, ha a magánszemély a saját maga által előállított ingóságokat értékesíti, például könyvet ír, vagy festményeket, szobrokat, ékszereket vagy gépeket stb készít, és azokat árusítja.

Ezeknek a vagyontárgyaknak a létrehozására irányuló tevékenység önálló tevékenységnek minősül, így nem az ingó átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, hanem az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani a magánszemély jövedelmét, és ennek megfelelően kell teljesíteni az adókötelezettségeket is derül ki a tájékoztatóból.